A követeléskezelés jogi szabályozása

businessman-4279253_1920

A követeléskezelés menete, korlátai és törvényi szabályozottsága körül sok a kérdés és gyakran káosz uralkodik még az érintettek fejében is. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy mi a követeléskezelés, mely törvények szolgálnak a követeléskezelés jogi szabályozottságának hátteréül.

 

Ma Magyarországon szinte általános jelenség, hogy a cégek nem tudják a másik fél követelését határidőre teljesíteni. A csúszás nem feltétlenül utal hanyagságra, de még csak rossz pénzügyi helyzetre sem, a késedelemnek számos oka lehet, az apróbb adminisztrációs hibáktól kezdődően a halasztott pénzügyi konstrukcióban való fizetésből fakadó átmeneti likviditási problémákig.

 

A követeléskezelés menete

Amennyiben egy követelés nem teljesül a megadott határidőn belül, első lépésként, fizetési felszólítás kerül kiküldésre a kötelezettnek, ami a gyakorlatban időben eltérő, több fizetési felszólítás kiküldését jelentheti ugyanazon kötelezett tekintetében.. Ha a kötelezett teljesíti a tartozását, az ügy lezárul, amennyiben nem, akkor kerül sor bírósági feljelentésre. Végrehajtásra csakis a bíróság jogerős ítéletét követően kerülhet sor, abban az esetben, ha az adós nem teljesít és a követelés tulajdonosa kérvényezi a végrehajtást.

 

A követeléskezelés jogi szabályozása

A követelések behajtása kapcsán történt korábbi túlkapások szolgáltak alapul a követeléskezelés szabályozására. Mára egy egész sor törvény szabályozza a követeléskezelés menetét. A lényegesebb jogszabályok közé tartozik az elmúlt két évben rengeteget emlegetett GDPR.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyek adatainak kezelését szabályozza és védi. Ez például arra van kihatással, hogy egy követelését érvényesíteni kívánó cég, mely információkat adhat ki, amikor megbíz egy céget az adósság beszedésével.

Egy másik fontos törvény a 2014 márciusában hatályba lépett új Ptk., amely jónéhány újdonságot hozott a gazdasági élet szereplői számára. A követeléskezeléssel kapcsolatosan például az elévülés szabályainak szigorítása számottevő. Az egyik jelentős változás az, hogy az elévülést a korábbiakkal ellentétben nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló felszólító levél. A másik lényegi különbség, a cégvezetők és a tulajdonosok felelősségi körének szélesítése volt, amelynek következményeképpen a tulajdonosok kockázatos üzleti döntéseikért saját vagyonukkal felelnek és így akár ellenük is kezdeményezhető fizetési meghagyás a cég tartozása miatt.

Szintén a témát közvetlenül érintő és befolyásoló törvények a Hpt. és a Vht., azaz a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. Ezekkel a törvényekkel és a követeléskezelésre gyakorolt hatásukkal a folyamat minden szereplőjének érdemes tisztában lennie.

 

A nem fizetés kockázatának csökkentése

A rengeteg jogszabály útvesztőjében való bolyongás és összetett folyamat okozta feszültség elkerülése érdekében érdemes folyamatosan törekedni arra, hogy minél kevesebbszer kelljen eljutni a követeléskezelésig vagy a pereskedésig. A faktoring lényege éppen ebben rejlik. Segíti a vállalkozást a cash flow kiegyensúlyozottabbá tételében és az átmeneti likviditási problémák áthidalásában.

A nem fizetésből fakadó kockázatot pedig már azzal is jelentősen lehet redukálni, hogy a faktoring cég ezt törölném szolgáltatás keretében folyamatosan monitorozza ügyfeleinek vevőit és minősíti azokat, jelentősen megkönnyítve ezzel az üzleti döntések. Tulajdonképpen a faktor(cég) átveszi az ügyfele követelés nyilvántartásával, és kezelésével járó adminisztrációs és beszedési terheket.

Kapcsolódó bejegyzések

Leave a comment